Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


MÚLT

Családfa kutatás:

www.radixindex.com/indexhu.htm

magyarcsaladok.fw.hu/

www.mol.gov.hu/ (Magyar Országos Levéltár)

www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/ (MOL adatbázisok)

www.arcanum.hu/ (digitalizált történelmi és egyéb anyagok)

mol.arcanum.hu/digilib/a101002.htm (Települések jegyzéke 1903-1912)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

JOBBÁGYCSALÁDOK KUTATÁSA


Magyarországon a jobbágyfelszabadítás csak viszonylag későn, 1848-ban jött létre. A forradalom után egy-két évtizeden belül a "jobbágy" szó már kiveszett a köznyelvből, helyét a társadalmi átalakulásoknak jobban megfelelő "paraszt" megjelölés foglalta el.

Ha jobbágycsalád története iránt érdeklődik a kutató, a városi polgárcsaládokhoz hasonlóan a kutatást legjobb (az anyakönyvek mellett) az összeírásokkal kezdeni. Ha a kutató megtudta, melyik földesúr birtokán élt a család, ugyanaz a teendő, mint a mezővárosi polgárok esetében, tehát a megfelelő földesúri család levéltárában kell a kutatást folytatni. Jobbágy- vagy zsellércsalád esetében ajánlatos még átnézni az úrbéri tabellákat (levéltári jelzete: C 59), az úrbéri összeírásokat (levéltári jelzete: E 156) valamint az egyházi tizedre/dézsmára (Regesta decimarum, levéltári jelzete: E 159) vonatkozó jegyzékeket, elszámolásokat, nyugtákat.

A polgárcsaládok múltját az anyakönyveken kívül legcélszerűbb az illető város levéltárában kutatni. A főváros mellett (Budapest Főváros Levéltára 1052. Budapest, Városház u. 9-11), Székesfehérvárnak, Győrnek és Tatabányának szintén van önálló városi levéltára. A többi város levéltára a megfelelő megyei levéltárban található (pl. Szombathely város levéltára a Vas Megyei Levéltárban, Karcag városé a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában, Szeged városé a Csongrád Megyei Levéltár anyagában stb.).


Természetesen a Magyar Országos Levéltárban is eredménnyel járhat a kutatás az illető családra vonatkozólag. Elsősorban az 1828. évi országos összeírás anyagában (Jelzete: N 26, Filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok) ajánlatos kutatni, majd az 1715. (jelzete: N 78, Filmtári helye: 3119-3131. dobozok), az 1720. (jelzete: N 79, Filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok), majd az 1785-1787. között lezajlott II. József-kori összeírásokkal folytatni (Sajnos csak Győr, Heves, Külső-Szolnok és Zemplén megyére vannak meg a MOL-ban, Filmtári helye: 7934. doboz). Ezenkívül a MOL mikrofilmtárában található az 1857. és az 1869. összeírások csonka töredéke. A nagyon hiányos eredeti összeírásokat a megyei levéltárakban őrzik. Ha a család egykori lakhelye nem szabad királyi város, hanem mezőváros vagy község volt, akkor a kutatónak azt kell tisztáznia, ki volt a település földesura (pl. Baja egy időben a Grassalkovich családé, Kecskemét a Koháry családé, Kaposvár a Esterházy család hercegi ágáé volt stb.) Abban az esetben, ha a megfelelő birtokos család levéltára a Magyar Országos Levéltárban van, a családi levéltárakra is ki lehet terjeszteni a kutatást (főleg a P szekció, de részben az R és az E szekciók is tartalmaznak családi levéltárakat). Mivel a családi levéltárak különbözően vannak rendszerezve, a kutatás megkezdése előtt tanácsos konzultálni a megfelelő családi levéltár referensével, vagy az I. em. kutatóterem ügyeletes levéltárosával. A városi céhiratok, valamint a polgárjegyzékek, a polgárkönyvek, az iparosok és kereskedők cím-, illetve névtárának átnézése, kutatása is elengedhetetlenül szükséges a polgári családok történetével foglalkozó kutatók számára.

AMERIKÁBA SZÁRMAZOTT CSALÁDOK KUTATÁSA

A XIX. század végi gazdasági válság következtében - az első világháború kitöréséig - az osztrák-magyar monarchia területéről több mint három millióan vándorltak ki Amerikába, ebből több százezer magyar volt. A kivándorlási láz tulajdonképpen az 1880-as évek elején érte el Magyarországot. Statisztikai kimutatások szerint 1899-1913 között az ország területéről 1 390 525 személy vándorolt ki, köztük több mint 400 000 magyar. A kivándorlók zöme, több mint 86%-a az Egyesült Államokban telepedett le. A kivándorlók harmadik, illetve negyedik generációs hazalátogató leszármazottjai teszik ki a külföldi családkutatók igen jelentős hányadát.

A családkutatás szempontjából az Amerikába származott kutatók figyelmébe tudjuk ajánlani (ha tudnak magyarul!) Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1940. Budapest, 1982. c. könyvet. E kiadvány rendkívül bő irodalomjegyzéket tartalmaz a Magyarországról Amerikába történt kivándorlásokról, valamint a kivándorlás politikai, gazdasági és szociális következményeiről. Albert Tezla: Valahol meseországban... Az amerikás magyarok 1895-1920. Budapest, 1987. c. kiadvány hasonló témákkal foglalkozik, a közölt szakirodalma is igen terjedelmes. Utóbbi angolul is megjelent - The Hazardous Quest. Hungarian immigrants in the United States 1895-1920. Budapest, 1993. Ugyancsak említést érdemel a Kivándorlási értesítő c. lap. Ez a folyóirat 1903-1907. között jelent meg Fiumében (ma: Rijeka, Horvátország). Az említett folyóirat kb. kéthetente részletes listákat közölt a Fiuméban hajóraszállott kivándorlókról (neve, kora, származási helye stb.) Filmtári helye: 47355. doboz). A Belügyminisztériumi Levéltár K 148, K 149 és K 150 jelzetű állagaiban szintén sok adatot lehet találni a századforduló ki-, illetve bevándorlásairól, valamint a honosítási ügyekről. Sajnos, meg kell említeni, hogy sok iratot kiselejteztek, és a kutató gyakran - konkrét adat hiányában - csak a keresett személy nevével találkozik a mutató- vagy iktatókönyvben. A Miniszterelnökségi Levéltár K 26 állagában pedig az amerikai kivándorlással kapcsolatos ügyekben 1902-1918 között is akadhat fontos adatokra a kutató (Filmtári helye: 14294-14360. dobozok). Hasonló ügyekkel foglalkozott a Magyar kivándorlókat és visszavándolókat vezető iroda (1932-1946). Ennek az irodának az iratai a P 1256 jelzet alatt találhatóak a MOL-ban. Természetesen a felsoroltakon kívül mindazokat a forrásokat használni kell, amelyeket az előbbi csoportok kutatásánál ajánlottuk (anyakönyvek, különböző összeírások, úrbéri- és dézsmajegyzékek stb.).

EGYÉB CSALÁDTÖRTÉNETI FORRÁSOK A MOL-ban

Családtörténeti szempontból igen értékes források lehetnek még a különböző megyei összeírások és közgyűlési jegyzőkönyvek, a II. József-kori kataszteri felmérés iratai, a katonai állítási lajstromok (Rekrutierungs-register) (Filmtári helye: B 283-B 967. dobozok), a mai Magyarország megyéinek nemesi iratai (Acta Nobilium Comitatuum XVI-XIX. század. Az eredeti iratokat a megyei levéltárakban őrzik. Filmtári helye: B 1121-B 1430., B 1564-B 1583. dobozok)

http://www.natarch.hu/menu_24.htm#JOBB%C3%81GYCSAL%C3%81DOK%20KUTAT%C3%81SA

AZ ANYAKÖNYVEK

Minden típusú családkutatás elengedhetetlen és legmegbízhatóbb forrása az anyakönyv. Az anyakönyvek azonban nemcsak genealógiai, hanem történeti-statisztikai, valamint demográfiai kutatások legfontosabb forrásait is jelentik. Helytörténeti monográfiák készítésénél, egy-egy tájegység tudományos feldolgozásánál szintén nélkülözhetetlenek. Magyarországon a XVI. elején, az 1515-ben tartott Veszprémi egyházmegyei zsinat jelzi az anyakönyvek fejlődésének kezdetét. A zsinat nem túlságosan pontos és egyértelmű határozata arra hívta fel a plébánosokat, hogy a kereszteléseket jegyezzék fel annak érdekében, hogy a lelki rokonságot nyilvántarthassák. A rendelkezés alapja a kánonjognak az az előírása volt, hogy a lelki rokonság ugyanolyan házassági akadálynak számított, mint a vér szerinti rokonság. A rendszeres anyakönyvezést 1563-ban a tridenti zsinaton rendelte el IV. Pius pápa. Hazánkban a római katolikus egyházban az ellenreformáció kezdetén tartott 1611. évi nagyszombati zsinat intézkedett az anyakönyvek vezetéséről. Szórványos anyakönyvezés itt-ott előfordult e dátum előtt is, pl. római katolikus 1587-től Kassán, 1601-től Pozsonyban stb. A nagy változás 1625-ben következett be, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek az V. Pál pápa által kiadott Rituale Romanum-ot az egész országban kötelezővé tette. A Rituale Romanum öt féle előjegyzést vezetett be: a keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek mellett külön a bérmálási anyakönyvet, valamint az ún. Status Animarum-ot, amely a húsvéti áldozás időpontjában az egész lakosságot tartalmazta háztartások, illetve családok szerint. A XVII. század folyamán a Rituale Romanum-ot három további kiadásban (1656, 1672, 1692) jelentették meg, ugyanakkor az 1630-as évektől kezdve rendszeresen megtartott egyházlátogatások alkalmával (Visitationes Canonicae) ellenőrizték az anyakönyvek felfektetését és helyes vezetését. A folyamatos és általános érvényű anyakönyvezés a történelmi Magyarországon (az északi megyék kivételével) csak a törökök kiűzése után kezdődhetett el. 1822-ben az egyházi hatóságok elrendelték a betűrendes névmutatók készítését - amelyek mindenképpen megkönnyítették az anyakönyvekben való visszakeresést. Az 1827:XXIII. tc. viszont elrendelte az egyházi anyakönyvek két példányban történő vezetését, elsősorban biztonsági okokból. A másodpéldányokat az illetékes területi levéltárakban őrzik. Ez alól kivétel a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye területéről való másodpéldányok, ezeket a Kalocsa-Kecskeméti Érseki Levéltárban őrzik. A Szarvasi Evangélikus Gyülekezet Levéltárában, a budapesti Baptista Levéltárban, valamint a szentendrei székhelyű Budai Ortodox Egyházmegyei Levéltárban szintén őriznek egyházi anyakönyveket. A protestáns egyházaknál az anyakönyvek vezetésének teljes körű jogát 1785-ben adta meg II. József. De több helységben (ún. artikuláris helyeken - loca articularia) ennél sokkal korábban kezdték az anyakönyvezést: pl. evangélikus anyakönyvezés volt Bártfán 1592-től, Selmecbányán 1594-től, Késmárkon 1601-től, Pozsonyban 1606-tól, református pedig Zalakomáron 1624-től stb. Az izraelita, azaz zsidó vallású lakosság anyakönyvezését Magyarországon általánosan kötelező érvénnyel és hatállyal csak a Bach-korszakban rendelték el a hatóságok (1851 júliusában). Azonban itt is akadnak települések (elsősorban falvak, mivel a városok eleinte nem fogadták be a zsidókat, másodsorban és csak később a városok, ahol élénkebb volt a gazdasági és a pénzügyi élet, és ezért jelentősebb volt a zsidóság tömörülése és létszáma) ahol 1851-nél jóval korábban kezdték el az anyakönyvezést: pl. Nagytétényben 1760-tól, Szobráncon 1762-től, Lovasberényben 1764-től, Kaposváron 1771-től, Marcalin 1774-től, Csurgón 1776-tól, Békéscsabán és Budán 1820-tól, Esztegtomban 1828-tól, Pesten 1826-tól stb.

A keresztelési, házassági, halotti (és az esetenként fennmaradt bérmálási) anyakönyvek nemcsak a szentségek kiszolgálását rögzítették, hanem egyúttal közhitelű dokumentumoknak számítottak, mivel 1895. október 1. előtt állami anyakönyvezés nem létezett.

A Magyar Országos Levéltár Filmtára filmmásolatban őrzi a mai Magyarország területén található helységek 1895. október 1. előtt keletkezett, a történelmi egyházak - nevezetesen a római katolikus, a görög katolikus (unitusok, egyesültek), a görög keleti (óhitű, ortodox, pravoszláv), a református (helvét vallásúak), az evangélikus (ágostai hitvallásúak) és az izraelita (zsidó, ezen belül ortodox és neológ) - által vezetett anyakönyveinek mikrofilmfelvételeit. Emellett a Levéltár csekély számban őrzi a baptista, az unitárius (antitrinitáriusok) és a nazarénus kisegyház, illetve felekezet anyakönyveinek mikrofilmfelvételeit. A Trianon előtti országterület néhány más településéről is vannak mikrofilmezett anyakönyvek: elsősorban a Felvidékről (Csallóközből), a Délvidékről (Bácskából) és az Őrvidékről (Burgenland), de közel sem a teljesség igényével.

E hatalmas és egyedülálló gyűjtemény tulajdonképpen a mormon egyház részére készült el. Az anyakönyvek legnagyobb részét az 1959-1967 közötti időszakban mikrofilmezték. Az akkori Művelődési Minisztérium Levéltárak Országos Központja kezdeményezésére a Magyar Országos Levéltár (MOL) a Genealogical Association of the Church of Jesus Christ of Latter-day Saint (Salt Lake City, Utah, USA) részére a fenti időszakban folyamatosan - a mormon egyház költségén - filmre vette a Magyarországon található, 1895. október 1-e előtti egyházi anyakönyveket. Az anyakönyvi mikrofilmek egy része az 1828-tól kötelezően az illetékes megyei levéltárakban őrzött másodpéldányokból történt állag-kiegészítés, nemzetközi mikrofilmcsere, valamint ajándékozás útján került a gyűjteménybe.

Az állami (polgári) anyakönyvezést az 1894:XXXIII. tc. vezette be és 1895. október 1. óta van érvényben. Ettől a dátumtól kezdve a polgármesteri hivatalokban őrzik az anyakönyveket, a másodpéldányokat pedig az illetékes területi levéltárakban, eltekintve a fent már említett kivételektől. Elméletileg az 1995:66., ún. Levéltári Törvény 23. és 24. paragrafusai alapján ezeket is lehetne kutatni (90, 60 és 30 éves zárlat után) - ám a gyakorlatban a családkutatók és a genealógusok számára szinte hozzáférhetetlenek. Többnyire csak tudományos célokra, a kutató költségére végzett anonimizálást követően kutathatók.

Az anyakönyvi kutatás megkezdése előtt a kutatónak tudnia kell az általa keresett személy, illetve család lakóhelyét, vallását, valamint a születés, a házasság vagy a halálozás helyét és időpontját. Az egyházigazgatási beosztásokkal kapcsolatban célszerű mindig, a kutatás megkezdése előtt, a megfelelő egyházi sematizmusokban való tájékozódás.

Az anyakönyvekben, valamint az egyéb családtörténeti forrásokban való kutatás nélkülözhetetlen segédeszközei a helységnévtárak. A helységnevek ugyanis gyakran változtak, a települések társultak, összeolvadtak, szétváltak, illetve nevet változtattak. Ráadásul Magyarországon egészen a századfordulóig teljes zűrzavar uralkodott a helységnevek körül. Addig nem szabályozták, hogy ki végezhet helységnévadást. A községek, birtokosok maguk dönthettek arról, hogy pusztáikat és egyéb lakott településeiket hogyan nevezik el. Főként a kevert etnikumú területeken volt nagy az eltérő elnevezésekből adódó zűrzavar. A korábbi helyi, népi elnevezések keveredtek a nem ritkán többféle változatban előforduló hivatalossal, esetleg idegennel. A zűrzavart csak fokozta az akkortájt alakuló vasúti, postai, gőzhajózási stb. hivatalok néhol igen önkényes megkülönböztető toldalékai is. Akkoriban - a századfordulón, illetve a XX. sz. elején - nagyon sok települést teljesen azonosan neveztek, még előnévvel sem különböztették meg egymástól. Ebből kifolyólag ma már igen nehéz megállapítani, hogy egy adott település különböző vallású lakosságát a kérdéses időpontban melyik plébánián, egyházközségben, illetve hitközségben anyakönyvezték. Ha a kérdéses helyen nem vezettek anyakönyveket, akkor a részletesebb helységnévtárakból vagy egyházi sematizmusokból lehet megállapítani, hogy melyik környező helységben anyakönyveztek (melyik anyaegyháznak volt a filiája az illető település). Erre a célra legjobb a következő kiadványt használni: A Magyar korona országainak helységnévtára I-IV. köt. Budapest, 1895. Ha viszont azt kell beazonosítani, hogy a keresett település a történelmi Magyarország melyik megyéjében, illetve járásában volt, mi a mai hivatalos neve, melyek a nemzetiségi elnevezései, illetve melyik országban található ma, akkor a következő helységnévtárakat tudjuk ajánlani:

Magyarországon a püspökségek a XIX. század fordulóján kezdték kiadni az egyházmegyei sematizmusokat. A sematizmusokban minden egyes plébánia esetén feltüntették az anyakönyvek felfektetésének kezdeti dátumát, továbbá adatokat a templom méreteiről, építésének évéről, átépítéséről, védőszentjéről, a plébánosról, a káplánokról, a hívők számáról, anyanyelvéről, a plébániához (lelkészi hivatalhoz) tartozó fíliákról-leányegyházakról stb.

ÁLTALÁNOS GENEALÓGIAI ÉS TÖRTÉNELMI SZAKIRODALOM

A családkutatást csak a megfelelő történeti-földrajzi háttér és környezetismeret birtokában lehet igazán sikeresen és eredményesen végezni. Ha a családkutató nincs tisztában az alapvető genealógiai, politikai, földrajzi, illetve történeti eseményekkel, fogalmakkal, elnevezésekkel és szakkifejezésekkel, akkor a kutatás elkezdése előtt néhány, ezzel a témával foglalkozó kiadványra hívjuk fel a figyelmét. Ezek tanulmányozása nagymértékben hozzásegítheti a sikeresebb kutatáshoz.

Magyar történelmi fogalomgyűjtemény. Szerk.: Bán Péter. I-II. Eger, 1980.

Bán Péter: Magyar történelmi fogalomtár I-II. Budapest, 1990.

A történelem segédtudományai. Szerk.: Kállay István. Budapest, 1986.

Bottló Béla: Genealógia. Történeti segédtudományi alapismeretek. Budapest, 1963.

Dr. Czeizel Endre: Családfa. Honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk? Budapest, 1992.

Jared H. Suess: Handy Guide to Hungarian Genealogical Records. (Kézikönyv a magyar genalógiai okiratok/források kutatásához) Logan, Utah, 1980.

Hadd említsük meg itt még a két legteljesebb magyar nagylexikont is:

A Pallas Nagy Lexikona I-XVIII. Budapest, 1893-1900.

A Révai Nagy Lexikona I-XXI. Budapest, 1911-1935.

 

AZ ANYAKÖNYVEKBEN TÖRTÉNŐ KUTATÁSOK JAVASOLT TECHNIKÁJA

Mivel a családkutatások fő és egyúttal legfontosabb forrásai az anyakönyvek, ezért ezek kutatási technikájáról is szólunk röviden. A kutatással célszerű mindig visszafelé haladni (szülők, nagyszülők, dédszülők) az időben. Hasznos lehet, ha a jegyzetek mellett készítünk egy vázlatos családfát, amelynek legaljára a kiinduló személy nevét írjuk. Fölé, bal oldalra az apa nevét és egyéb adatait, jobbra az anya nevét és egyéb adatait írjuk. Az apa neve fölé az apai nagyszülőket, az anya neve fölé az anyai nagyszülőket; majd ezek fölé a déd- (8), ük- (16), szép- (32), ősszülőket (64) stb írjuk. Ez az ún. egyenesági családfa. Persze a vázlatos családfa sokkal bonyolultabbá válik, ha az oldalágakat is kutatjuk. Ezeket legjobb külön táblázatokra felvázolni.

Az egyenesági ősök számának további vizsgálata során meglepő eredményre juthatunk: a 6. generációban 64 ősünk, a 10. generációban már 1024, a 20.-ban 1 048 576, a 30.-ban 1 073 471 824, a 40.-ben pedig szinte hihetetlen: 1 099 511 627 776 ősünk van. Megkökkenve ébrednénk rá arra, hogy a kezdetektől napjainkig 1 billió ember nem is élt a földön. Ennek a látszólagos ellentmondásnak a magyarázata a következő: az ősök nagy része közös (azonos), ugyanaz a személy több helyen is szerepel. A régebbi szakirodalom ezt ősvesztésnek (németül: Ahnenverlust) nevezi. A mai genealógiai szakirodalom viszont ősazonosságként (németül: Ahnengleichheit), Implex-ként ismeri. A számítástechnika fejlődésével, újabban már számítógépre is szokták vinni a kikutatott ősök adatait. A számítógépes adatrögzítés megkönnyítheti a kikutatott ősök közti helyes rokonsági kapcsolatok elemzését, illetve a kronológiai sorrend felállítását. Természetesen a számítógépes feldolgozás alatt nem azt kell érteni, hogy minden egyes anyakönyvi bejegyzés már megtalálható számítógépen. Ennek legfőképpen techikai akadályai vannak: szinte lehetetlen a több tízmilliós születési-keresztelési-házassági-halálozási adathalmaz számítógéprevitele, másrészt sok bejegyzés szinte olvashatatlan kézírással íródott, harmadszor: mivel a múlt századi és korábbi anyakönyveknél bemondás alapján történt a bejegyzés, így az itt előforduló adatoknál (dátumoknál, neveknél) rengeteg az elírás, téves bejegyzés. Ezek kiküszöbölése, valamint helyes olvasása, értelmezése nagyon megnehezítené, szinte lehetetlenné tenné az esetleges számítógépes adatrögzítést.

Ha tudjuk, hogy a keresett ős melyik helységben és mikor született, valamint ismerjük a vallását, akkor megvan a támpont, ami alapján elkezdhetjük a kutatást. Pl. Tóth Józsefről tudjuk, hogy 1891. október 20-án született Szabadkán és római katolikus vallású volt. Szabadkán a XIX. század végén három római katolikus plébánián anyakönyveztek (Szt. Teréz, Szt. Rókus és Szt. György). Ha nem tudjuk, melyik plébánián keresztelték, akkor át kell nézni mind a hármat. Kutatásunk során a Szt. Teréz plébánia anyakönyveiben megtaláltuk Tóth József születési (azaz keresztelési) bejegyzését. A bejegyzésből a születési, illetve keresztelési dátumon, valamint az újszülött nevén, nemén és törvényességi állapotán kívül az is kiderül, kik voltak a szülei: Tóth István és Ágoston Gizella, tovabbá kik a keresztszülei. Pontosabb anyakönyvi bejegyzés esetén kiderülhet a szülők származási és lakhelye, foglalkozása, életkora, vallása, szintúgy a keresztszülők származása, foglalkozása, vallása, a keresztelő pap neve, a bába neve stb. A következő lépésben a házassági anyakönyvben visszakeressük Tóth István és Ágoston Gizella házassági bejegyzését. Gyakran 15-20 évet is át kell nézni, visszakeresni, mivel akkortájt sokszor 10-15 gyermeke született egy házaspárnak (abból jó, ha a harmada, esetleg a fele élte túl a csecsemőkori járványokat és betegségeket). Tegyük fel, hogy 1885. november 20-án megtaláltuk a keresett házassági bejegyzést: Tóth István és Ágoston Gizella házasságát. A házassági bejegyzésnél is szerepelhet sok fontos adat, ami később elősegítheti a további kutatást: pl. a vőlegény és a mennyasszony személyes adatai mellett (neve, kora, születési helye, lakhelye, vallása) gyakran feltüntetik a szülők nevét, vallását és foglalkozását, az esküvői tanúk nevét vallását és foglalkozását, a kihirdetés idejét, egyéb észrevételeket stb. Most azonban nekünk a leglényegesebb bejegyzés az, hogy a házasságkötéskor a vőlegény 22 éves volt, a mennyasszony pedig 19 éves. Ha visszaszámolunk az időben, akkor Tóth István 1863 körül, Ágoston Gizella pedig 1866 táján születhetett. Az így kiszámolt évtől ajánlatos több évet előre és visszafelé megnézni, mivel a régi anyakönyvi bejegyzéseknél gyakran lazán értelmezték az éveket, különösen a mennyasszonynál. Ilyenkor segíthetik a kutatást a névmutatók (Index), amelyek sajnos nagyon sok helységnél nem készültek. Pl. kiderülhet, hogy a mennyasszony (Ágoston Gizella) nem 1866-ban született, hanem 1868-ban, tehát még csak 17 éves volt, mikor házasságra lépett, tehát még kiskorú volt. Ha megtaláltuk Tóth István és Ágoston Gizella születési bejegyzését: pl. Tóth István született 1862. december 20-án, apja: Tóth József, anyja Porkoláb Vera; Ágoston Gizella született 1868. március 25-én, szülei: Ágoston Ferenc és Galacz Ágnes, akkor újból visszatérhetünk a házassági anyakönyvekhez és kutathatjuk Tóth József és Porkoláb Vera házasságát 1862-től lefelé haladva, illetve Ágoston Ferenc és Galacz Ágnes házasságát 1868-tól visszafelé haladva az időben. A kikutatott adatokat pedig bejegyezhetjük a vázlatos családfára vagy egyéb helyre, esetleg készíthető fénymásolat a mikrofilmről.

Szerencsés esetben a leírt kutatási technikával folyamatosan akár 250-300 évet is vissza lehet vezetni a családfát (kb. 8-10 generációt), de ez sok mindentől függhet. Elsősorban a kutató tapasztalatától, nyelv- és kézírás-ismeretétől, de objektív tényezőktől is: mikor kezdték el és milyen pontosan vezették az anyakönyveket, mennyire volt egy helyben lakó a család, változtatta-e a nevét (történt-e magyarosítás!), vallását stb. A házasságkötés többnyire a mennyasszony születési vagy lakóhelyén történt. Különböző keresztény egyházakhoz tartozó jegyesek esetén rendszerint a mennyasszony vallása szerint történt a házasságkötés. Ha a vegyes házasságban a vőlegény volt római katolikus vallású, az egyházi hatóságok reverzális adására kötelezték a leendő apát. A reverzális olyan írásos kötelezettségvállalás, hogy a vegyes házasságból született összes gyermek az apa (római katolikus) vallását fogja követni. A reverzálist 1894-ben szüntették meg.

A kikutatott Tóth családfa vázlatosan így néz ki:

Tóth József


Porkoláb Vera

Ágoston Ferenc


Galacz Ágnes








Tóth István



Ágoston Gabriella



szül.: 1862. december 20.



szül.: 1868. március 24.



Szabadka, Szt. Teréz plébánia



Szabadka, Szt. Teréz plébánia


házasodtak: 1885. november 20.

Tóth József
szül.: 1891. október 20.
Szabadka, Szt. Teréz plébánia

(Megjegyzés: az említett személyek, dátumok nem valósak, csak arra szolgálnak, hogy a kutatás technikáját illusztráljuk!).

AZ ANYAKÖNYVI KUTATÁS NEHÉZSÉGEI, BUKTATÓI

Persze nem minden esetben van ilyen egyszerű, "sima" ügyünk. Ha az utolsó ismert bejegyzésnél az anyakönyvben nincs vagy tévesen van feltüntetve a kikutatott/megtalált ős születési, származási, illetve lakhelye, akkor kezdődnek a nehézségek. Gyakran keveredtek ezek a fogalmak, és az anyakönyvezető papok sem voltak következtesek a születési, származási hely és a lakhely fogalmak használatánál, amely nem minden esetben ugyanazt a helységet fedte. Sokszor az anyakönyvekben nincs is külön feltüntetve a származási, születési, illetve lakhely. Itt lehet gondolkodni, hogy hogyan tovább. Ilyenkor célszerű az utolsó ismert település anyakönyveiben több évet átnézi előre és visszafelé, mert talán szerencsénk lesz, és az általunk kikutatott ős valamelyik idősebb vagy fiatalabb tesvérénél megtaláljuk a szülők származási/születési helyét. Általános gyakorlat szerint a kutatók nagy többsége a környező települések megfelelő vallású anyakönyvében folytatja a kutatást, keresést. Gyakran az utolsó ismert helyből kiindulva, 10, 20, 30 kilométeres - néha még ennél is nagyobb - koncetrikus körön belül található összes helység anyakönyveit átnézik. A munka óriási, de sokszor ez sem segít. Néha, bár igen ritkán az is előfordulhat, hogy egy bizonyos keresztény vallás anyakönyvi bejegyzései más keresztény vallás anyakönyveiben szerepelnek, mivel még nem volt plébániája, temploma vagy térben nagyon távol esett. Szerencsés esetben a kiegészítő családkutatási források (l. a következő fejezetet!) használata, kutatása is nyújthat megoldást. A ritkábban előforduló vezetéknév gyakran felbátorítja a tapasztalatlan kutatót. A név felbukkanása más településen, országrészen leggyakrabban a tévedés útjára vezetheti, csak ritkábban a megoldáshoz. Néha viszont a túl gyakori vezetéknév (pl. Horváth, Kis(s), Kovács, Molnár, Nagy, Németh, Pap(p), Szabó, Takács, Tóth, Varga stb.) a kutatás kerékkötője. Ilyenkor a bejegyzés többi adatait kell figyelmesen átvizsgálni: a cím, házszám, a keresztszülők, esküvői tanúk neve stb. Ezek meghatározóak lehetnek, hogy el tudjuk dönteni, valójában melyik Tóth István jöhet számításba Tóth József apjaként, ha több Tóth István született Szabadkán 1862-1863-ban. A pontatlan, hiányos és hiányzó anyakönyvi bejegyzések szintén pontot tehetnek kutatásainkra, vagy nagyon megnehezíthetik azokat. Az is megeshetett, hogy az újszülött bejegyzése egyszerűen kimaradt az anyakönyvből. Ha a falu vagy tanya távol volt a plébániatemplomtól, a csecsemő vézna, ráadásul még hideg tél és nagy hó is volt, akkor a bába sebtében megkeresztelte. Ha ezt utólag elfelejtették bejelenteni a plébánosnak, a gyerek születése egyszerűen nem kerülhetett be az anyakönyvbe. Gyakran egész oldalak vagy évek hiányoznak az anyakönyvekből, tűzvész, árvíz vagy éppen paphiány miatt nincsenek meg. Ha a plébános elhunyt és nem volt káplánja (a XVII-XIX. században ritkán volt!), a legjobb esetben néhány hétig, a rosszabb esetben néhány évig nem volt papja a falunak, így az anyakönyvezés szünetelt. A XIX század közepéig az anyakönyvekben csak ritkán tüntették fel a fiatal házasok szüleit. Pl. 1842. október 27-én kötöttek házasságot Kiss István 20 éves ifjú és Varga Anna 19 éves hajadon. Ugyanabban a helységben 1822-1823-ban viszont - mondjuk - három Varga Anna és négy Kiss István született. Mivel a házasságnál nincsenek feltüntetvea fiatal házasok szülei, így a beazonosítási adatok hiányában (pl. utca, házszám, keresztszülők stb.) elakadhat a kutatás. Át lehet nézni még a halotti anyakönyveket, hátha valamelyik Kiss István vagy Varga Anna meghalt csecsemő- vagy gyermekkorában, így őket ki lehet zárni mint leendő ifjú házast. A XVIII. század 70-80-as éveitől visszamenőleg a keresztelési anyakönyvekben általában nem jegyzik a gyermek anyjának vezetéknevét. Pl. Stephanus (István) született 1783. augusztus 15-én, szülei: Sípos (Petrus) Péter és Anna. Ilyenkor a szül./keresztelési anyakönyvekben kell kutatni István esetleges testvérei után 1783 előtt és után, hátha valamelyik bejegyzésnél mégis szerepel az anya vezetékneve. A házassági, valamint a halotti anyakönnyveknél hasonló a hiány. Pl. 1775. augusztus 2-án házasságot kötöttek Farkas János és Ilona. Amikor a XVIII. század végén/XIX. század elején áttértek a folyamatos írással vezetett anyakönyvekről a rovatos/táblazatos anyakönyvekre, ezek a hiányok már kevésbe jellemzőek, de esetenként még előfordulnak. Legkorábban a születési, legkésőbb a halotti anyakönyveknél tértek át a rovatos anyakönyvezés alkalmazására. Általában jellemző az anyakönyvekre, hogy minél korábbiak, annál pontatlanabbak, kevesebb adatot tartalmaznak és nehezebb olvasni a kézírást. Ebből a helyenként teljesen elhalványult, kifakult vagy éppen valaha elázott, megégett, penész- és egyéb foltokkal tarkított, elmosódott szövegből kell kibetűzni legalább a neveket. Szerencsésebb esetben ezeket a pap aláhúzta vagy az üres margóra írta. Kuriózumként említhető néhány, családkutatási szempontból teljesen használhatatlan anyakönyvi bejegyzés: "...Kovács János elvett egy öregasszonyt..., ....a félszemű cigány András Zsarolyánról feleséget hozott..." (Tunyogmatolcs, református anyakönyvek 1730-as évek.)

KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK

Az anyakönyvek mellett, főleg kiegészítőként, természetesen használhatunk más forrásokat is, pl. országos, megyei és helyi összeírásokat, továbbá adó- és egyházi tized (dézsma, Regesta Decimarum) lajstromokat, urbáriumokat és úrbéri tabellákat, egyházlátogatási jelentések (Visitationes canonicae) mellékleteit, a Conscriptiones animarumokat (lelkek összeírása), (katonai) állítási lajstromokat, iskolai anyakönyveket és évkönyveket stb. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek könnyebb feldolgozásához és kutatásához egy kisebb tanulmányt jelentetett meg a Magyar Országos Levéltár, amely elősegítheti elsősorban az egyháztörténészek munkáját, de specifikus latin szókészletével, valamint a fordított szöveg példáival és magyarázatával talán az e forrásokat használó genealógusoknak is nyújthat segítséget (Segédanyag az egyházlátogatási jegyzőkönyvek feldolgozásához. Szerk.: Dóka Klára. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1993.).

Ezekből a forrásokból általában nem tudjuk folyamatosan kikutatni és követni a generációk folytonosságát, olykor-olykor mégis jelentős hézagpótló szerepük lehet. Itt feltétlen meg kell említenünk a plébániákon és a lelkészi hivatalokban vezetett ún. Historia domust. Ezek a históriák sok adattal szolgálhatnak a helység történetéről, valamint a hívek-lakosság életéről. Pl. a templom és az iskola építéséről, az anyakönyvezés kezdési idejéről, a fíliákról (leányegyház), a be-, illetve kitelepítésekről, a forradalmakról és háborúkról, a járványokról, az árvizekről és a tűzvészekről, az időjárásról stb. és minden egyéb olyan eseményről, amely befolyásolhatta a közösség életét, és kihatással volt a lakosság demográfiai adataira. Ritkábban, különösen a régebbi anyakönyvekben, szintén szerepelhetnek hasonló bejegyzések, megjegyzések.

A XIX. század végén vette kezdetét a helyi monográfiák, helytörténetek megjelentetése. Manapság a helytörténeti kiadványok valóságos áradatát, túltengését éljük. Szinte versengenek a falvak, kisközségek a monográfia-készítésben. Helytörténeti adatok mellett gyakran találhatunk bennük családtörténeti adatokat is.

Anyakönyvek: helységek szerint ABC-rendben, ezen belül felekezetek szerint vannak rendezve. Részletes összefoglalót ad róluk Judák Margit: Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai. Budapest, 1977. c. kiadvány, a Magyar Országos Levéltár óbudai részlegében (Budapest, III. ker. Bécsi út 314-324.) található cédulakatalógus, az A sorozat filmjegyzékei, valamint a Reprográfiai osztály számítógépes adattára. Várhatóan 1999-ben jelenik meg Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltárban őrzött anyakönyvek másolatainak katalógusa c. kiadványa, amely már a leányegyházak (fíliák) kimutatását és jegyzékét is felöleli, a számítógépes adattárhoz hasonlóan. Az anyakönyvek filmtári helye: A 1-A 5583. dobozok, a C jelzetű sorozatban a MOL-ban őrzött felvidéki helységek anyakönyveiről készült mikrofilmek (pl. Kassa evangélikus akv. C 1584-C 1585., római katolikus akv. C 1168-C 1180.; Késmárk evangélikus akv. C 1573, római katolikus akv. C 1569- C 1572.; Körmöcbánya evangélikus akv. C 1593-C 1595., római katolikus akv. C 1594-C 1599. dobozok stb.). Ezen kívül elvétve találhatók mikrofilmezett anyakönyvek az ún. nagysorozatban (pl. a különböző felekezetű kolozsvári anyakönyvek 6457-6482 dobozok). Újabban, az A sorozat lezárása után mikrofilmezett anyakönyvek, szintén a "nagysorozatban" találhatók (pl. Ószivác 48201. doboz, Sarud 48199-48200. dobozok, Zenta 47932-47989. dobozok stb.)

MELLÉKLET

A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött fontosabb családkutatási források a következők:

Királyi könyvek:

(Libri Regii - Jelzete: A 57) 1527-1867. évek (Filmtár: 37217-37251. dobozok),

(Libri regii dignitatum - Jelzete: A 62) 1786-1867. évek (Filmtár: 23353. doboz),

(Libri regii primae classis - Jelzete: B 18) Erdélyi királyi könyvek 1687-1848. évek (Filmtári helye: 7191-7204. dobozok),

(Libri regii dignitatum secundae classis - Jelzete: B 20) Erdélyi királyi könyvek 1790-1848. évek (Filmtári helye: 7204-7205. dobozok),

(Librii Regii - Gyulafehérvári káptalan országos levéltára - Jelzete: F 1) 1581-1680. évek Erdélyi királyi könyvek (Filmtári helye: 1193-1205., 23330., 26516/2., valamint 39237-39245. dobozok),

(Kolozsmonostori konvent országos levéltára - Protocolla, libri regii et stylionaria - Jelzete: F 15) Erdélyi királyi könyvek 1534-1708. évek (Filmtári helye: 1576-1596. dobozok),

Király személye körüli Minisztérium - Jelzete: K 19) 1867-1918. évek (Filmtári helye: 7042-7047. dobozok)

Acta nobilium (A III. Károly és Mária Terézia korabeli nemesség-igazolására vonatkozó iratok) 1723-1784. évek (Jelzete: C 30) (Filmtári helye: B 1089-1120. és 9384. dobozok)

Departamentum nobilitare 1783-1848. évek (a nemesség igazolására létrehozott osztály iratai) (Jelzete: C 57) (Filmtári helye: B 968-B 1089. dobozok)

Megyei nemesi iratok (és közgyűlési jegyzőkönyvek) lásd a MOL Fond- és állag-, valamint a filmjegyzékét, illetve a számítógépes nyilvántartást.

Genealógiai tabellák XIII-XIX. század (MOL, P szekció) (Filmtári helye: B 1431-B 1470. dobozok)

Genealógiai tabellák XVI-XIX. század (Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára) (Jelzete: F 6) (Filmtári helye: B 1470-B 1471. dobozok)

Genealógiai tabellák XIV-XIX század (Bírósági Levéltárak) (Jelzete: O 59) (Filmtári helye: B 1471-B 1473. dobozok)

Pataky Károly-féle gyűjtemény 1500-1899. évek (Jelzete: A 133) (Filmtári helye: B 1583-B 1585. dobozok)

Peláthy-féle gyűjtemény 1500-1899. évek (Jelzete: R 272) (Filmtári helye: B 1534-B 1563. dobozok)

Daróczy-féle gyűjtemény (40593-40684 dobozok a Filmtárban, az eredeti kéziratot a Ráday Levéltárban őrzik)

Kisebb családi fondtöredékek 1527-1957. évek (Jelzete: R 319) Filmtári helye: 47504-47544. dobozok. Olyan családi iratokat, fondtöredékeket tartalmaz, amelyek a Magyar Országos Levéltár családi levéltáraiban nem helyezhetők el. A családok az ABC szerint vannak elrendezve.

Hazai címereslevelek és nemesi iratok 1526-1923. (Jelzete: R 64 ) Mikrofilmen csak elenyésző töredéke (229 válogatott felvétel található). A Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályáról került a Magyar Országos Levéltár őrizetébe, időközben jelentősen gyarapodott vásárlások, ajándékok, átrendezések folytán. Ezen iratok feldolgozásával készült Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. I-VIII. Budapest, 1902-1942., valamint a családnevek betűrendes cédulamutatója.

Külföldi címereslevelek és nemesi iratok 1541-1882. (Jelzete: R 126). Szintén a Magyar Nemzeti Múzeumból kerültek a Magyar Országos Levéltárba. Túlnyomórészt német-római császároknak, birodalmi palotagrófoknak, osztrák főhercegeknek és rendeknek oklevelei, de van köztük az orosz cártól, a lengyel királytól stb. kiadott oklevél is, valamint lovagi cím adományozása és néhány indigenatusi diploma. Egyes iratoknak magyar vonatkozása is van. Nincsenek felvéve mikrofilmre.

Conscriptio Portarum. Az 1715. és 1720. országos összeírások előkészítésére, magának az összeírásnak az irányítására és az összeírások eredményei alapján végzett adórendezésre vonatkozó írások. 1695-1720. évek (Jelzete: N 76, Filmtári helye: 3149-3152. dobozok)

Antiquiores conscriptiones 1654-1750. évek (Jelzete: N 77) (Filmtári helye: 3152-3154. dobozok)

Az 1715-ös összeírás (Jelzete: N 78) (Filmtári helye: 3119-3131. dobozok)

Az 1720-as összeírás (Jelzete: N 79) (Filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok)

Az 1728-as összeírás (csak néhány megyére van meg, az eredeti anyagot a megyei levéltárakban) (Filmtári helye: 8374-8386. dobozok)

Departamentum urbariale (Úrbérrendezés) l723-1848. évek (Jelzete: C 59) (Filmtári helye: 4107-4314., 20667-20702. dobozok)

Az 1828. évi országos összeírás - Conscriptio regnicolaris (Jelzet: N 26) (Filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok)

Az 1857. évi összeírás csak néhány városra, illetve megyére maradtak fenn, azok is többnyire töredékesen. (Filmtári helye: B 1726-B 1735., B 1751-B 1804., B 1809., B 1811-B 1813. dobozok)

Szintén nagyon hiányosak és kevés megyére, illetve városra maradtak épen az 1869. évi összeírások. (Filmtári helye: B 1474-B 1533., B 1586-B 1720., B 1735-B 1751., B 1804-B 1810., B 1813-B 1816. dobozok)

Dicalis (adó) összeírások (Conscriptiones portarum) 1530-1707. évek (Jelzet: E 158) (Filmtári helye: 1627-1686. dobozok)

Regesta decimarum (egyházi tized/dézsma összeírások) XVI-XVIII. század (Jelzet: E 159) (Filmtári helye: 9537-9935. dobozok)

Úrbéri összeírások 1785/1786-as évek (csak Erdélyre vonatkoznak) (Jelzete: F 51) (Filmtári helye: 24995-25023. dobozok)

Urbaria et conscriptiones - U et C (urbáriumok, szerződések, úrbéri összeírások) XV-XIX. század (Jelzete: E 156), cédulamutató a nagykutatóban (Filmtári helye: 2201-2577a., 31537-31538. dobozok)

Vegyes összeírások (Erdély) XVI. század-1809. év (Jelzete: F 49) (Filmtári helye: 8643-8676. dobozok)

Az 1750. évi összeírás (csak Erdély) (Jelzete: F 50) (Filmtár: 26469-26515. dobozok)

1754-1755. évi országos nemesi összeírás (Jelzete: Cathalogus Nobilium A 75) (Filmtári helye: 40788. doboz)

Erdélyi zsidóösszeírás 1813-1845. évek (Jelzete: F 46) (Filmtár: 1605. doboz)

Cziráky féle úrbéri összeírás 1819-1820. évek (Erdély, Conscriptio Czirakyana) (Jelzete: F 52) (Filmtári helye: 25674-25727. dobozok)

Zsidóösszeírások 1725-1728-1755. évek (Jelzete: Acta Judaeorum - C 29) (Filmtári helye: 26557, 40789-40795. dobozok)

1848. évi országos zsidóösszeírások (a városok és megyék betűrendjében) (Jelzete: H 15) (Filmtári helye: B 1721-B 1725, lajstrom és mutató: 31143-31144. dobozok)

Zsidóösszeírások 1848. Pozsony vármegyére. (Filmtári helye: 43504. doboz)

Zsidóösszeírások 1827-1853. Eredeti őrzőhelye: Magyar Zsidó Levéltár, Budapest. (Filmtári helye: 45851. doboz).

Állítási lajstromok.- kevés kivétellel (pl. Heves megye), a XIX. század második felétől 1918-ig terjednek. (Az eredeti lajstromokat a megyei levéltárakban őrzik, a mikrofilmmásolatok a MOL Mikrofilmtárában B 283-B 967. dobozjelzet alatt).

Magyar Királyi Kancellária (Acta Miscellanea, Fasc. 5 Genealógiai vonatkozású iratok. XVII-XIX. század. Jelzete: A 120 Filmtári helye: 31618. doboz))

Egyházlátogatási jegyzőkönyvek (Visitationes canonicae) - főleg abban az esetben használhatók családkutatásra, ha tartalmazzák az ún. Lista Animarum vagy Conscriptio Animarum azaz "A lelkek összeírását" illetve "listáját". Egyházmegyékre, ezen belül esperességekre vannak felbontva. A MOL Filmtárában a következő filmdobozok: 52., 847-850., 1687-1691., 2591-2599., 4456-4458., 5197-5201., 10491-10498., 13745-13748., 20013-20017., 21076-21086., 21168-21197., 21769-21794., 21937-21964., 23358-23373., 23443-23619., 23717-23749., 23781-23845., 26687-26690., 29061-29067.

Conscriptiones animarum (Lélekösszeírások):

Megye

év(kör)

doboz száma

Borsod megye

1780

16754.

Debrecen város

1693-1776

16751.

Csanád megye

1770-1785

31720.

Komárom megye

1774

C 541.

Pest megye

1778-1783

16750-16751.

Somogy megye

1763-1790

16754.

Szeged FelsővárosiMinorita rend

1795-1833

31720.

Tolna megye

1772-1783

16752-16754., 34949-34952., 34961-34962.

Turóc megye

1771

C 541

Veszprém megye

1763-1776

20014-20017.

Zala megye

u.a.

u.a.

Anyakönyvek: helységek szerint ABC-rendben, ezen belül felekezetek szerint vannak rendezve. Részletes összefoglalót ad róluk Judák Margit: Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai. Budapest, 1977. c. kiadvány, a Magyar Országos Levéltár óbudai részlegében (Budapest, III. ker. Bécsi út 314-324.) található cédulakatalógus, az A sorozat filmjegyzékei, valamint a Reprográfiai osztály számítógépes adattára. Várhatóan 1999-ben jelenik meg Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltárban őrzött anyakönyvek másolatainak katalógusa c. kiadványa, amely már a leányegyházak (fíliák) kimutatását és jegyzékét is felöleli, a számítógépes adattárhoz hasonlóan. Az anyakönyvek filmtári helye: A 1-A 5583. dobozok, a C jelzetű sorozatban a MOL-ban őrzött felvidéki helységek anyakönyveiről készült mikrofilmek (pl. Kassa evangélikus akv. C 1584-C 1585., római katolikus akv. C 1168-C 1180.; Késmárk evangélikus akv. C 1573, római katolikus akv. C 1569- C 1572.; Körmöcbánya evangélikus akv. C 1593-C 1595., római katolikus akv. C 1594-C 1599. dobozok stb.). Ezen kívül elvétve találhatók mikrofilmezett anyakönyvek az ún. nagysorozatban (pl. a különböző felekezetű kolozsvári anyakönyvek 6457-6482 dobozok). Újabban, az A sorozat lezárása után mikrofilmezett anyakönyvek, szintén a "nagysorozatban" találhatók (pl. Ószivác 48201. doboz, Sarud 48199-48200. dobozok, Zenta 47932-47989. dobozok stb.)

A Országos Vitézi Szék iratai (Eredetiben a Hadtörténelmi Levéltárban, filmtári helye: 48150-48177. dobozok. A MOL-ban is őriznek Vitézi széki iratokat a P 1709 jelzet alatt az 1940-1946. évekből, de ezek nincsenek mikrofilmen). A vitézi címet 1945-ben eltörölték.

Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások. 1635-1737. évek (Jelzete: F 136 Filmtári helye: 1710-1712. dobozok)

A felsorolt családtörténeti források kutatásához részletes szóbeli tájékoztatást a Filmtár, valamint a Filmkutató referensei adnak.

 

Levéltári segédletek

A Magyar Országos Levéltár Filmtárában a mikrofilmen lévő iratokról 1992-ben készült Fond- és állagjegyzék nyomatatott formában. A naprakész változat a Reprográfiai osztály, valamint az Információs iroda számítógépein található. ABC-s rendszerezett állagkartonokat is vezetnek, ezenkívül minden egyes filmdoboz tartalmáról többé-kevésbé részletes filmjegyzék készült.

Végül, de nem utolsósorban, ajánljuk kutatóink figyelmébe nemrég megjelent kiadványainkat:

Magyarország levéltárai. Szerk.: Blazovich László-Müller Veronika. Budapest-Szeged, 1996.

A Magyar Országos Levéltár. Levéltárismertető. Szerk.: Lakos János. Budapest, 1996.

MOL fondjainak és állagainak jegyzéke I-IV. Szerk.: Buzási János. Budapest, 1996.

Amíg az első két könyv csak vázlatosan ismerteti a levéltári anyagot (egy-egy levéltárét, illetve a Magyar Országos Levéltár keretén belül egy-egy szekciót csak néhány sorban vagy oldalon), addig az utóbbi sokkal kimerítőbben közli a Levéltárban található anyagot: fond- és állagszintig írja le: 4. kötete pedig igen alapos és átfogó név-, hely- és tárgymutató az előző kötetekhez.

Magyarország levéltárainak cím- és névjegyzéke Szerk.: Kálniczky László. Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1997.

http://www.freeweb.hu/magyarcsaladok/page3.htm

Budapesten a Mormon Egyház által felvett microfilmek másolatait meg lehet találni a Magyar Országos Levéltár következö címü adattárában:

BP. Bécsi út 314

Nyitva Hétfötöl Csütörtökig 8:30 - 17:45-ig

          Pénteken         830-12:45-ig

Telefon:   250-6001 mellék 218

Elöre fel kell hívni, és kérni a keresett helység és egyházközség microfilmjét.

 

Vissza e lap tetejére

 

A microfilmek Használata

 

Az első feladat a keresett film azonosítása. Erre vonatkozó kutatást az internet igen megkönnyíti. Ennek hiányában telefonon kell felkeresni a fenti levéltárat, és érdeklődni milyen filmek állnak a kutató rendelkezésére.

 

Internetes keresés.

 

Az interneten az anyakönyvek tartalmának kutatása NEM lehetséges. Ezek tartalma nincs kimásolva, így az interneten csak a megfelelő microfilmek tartalmának leírását és a film számát találhatjuk meg.

Ezen túlmenően tudni kell, a magyar levéltár más számozást használ, így csak a  microfilmek leírását használhatjuk fel, hogy ezek azonosításával kérjük a levéltárat a filmek megkeresésére!

  

Keresd meg a

http://www.familysearch.org/  weblapot.

 

 

Kattints a lap közepén a jobb szélső  LIBRARY  gombra

 

Majd az alatta megjelenő  Family History Library Catalog

  gombra.

 

 

Majd  az  ezalatt  megjelenő     Place Search  gombra.

 

 

A következő fehér lapon kell beírni a keresett helység (ill egyházközség vagy anyakönyvi hivatal székhelyének) nevét (vagy annak a kezdetét) a "Place"  rovatba.

Ékezetes betük használata megengedett. A kereső a beírt név minden előfordulását megkeresi  még részbenit is.

(Pl "Tisza" az összes Tisza-val kezdődő helységet felsorolja)

A Part of (optional) rovatba a helység pontosabb azonosítása lehetséges (ország, megye stb. Pl "Bereg").

Viszont magyar nevek mint pl. Tiszaszederkény csak egy van a világon (sőt Magyarországon is) így a legtöbb esetben a helységnév elegendő.

Ezután meg kell nyomni a "Search"  (keress) gombot és ez behozza a talált helység(ek)et.

 

Amennyiben több helység neve is megfelel a keresettnek, itt ki kell választani a kívántat, és erre kattintani.

Egy új lap jelenik meg mely a "Topic" rovatban részletesebb adatokat ad a keresett helyről.

Itt a megfelelő anyakönyvekre kattintva egy még részletesebb felsorolást kapunk.

A következő nagy panel részletezi a film adatait, de még mindig nem vagyunk a keresett számoknál.

A jobb felső sarokban a "View Film Notes" gombra kattintva végre megkapjuk a film(ek) részletes leírását és (a Location Film) alatti rovatban a microfilm azonosító számát.

 

Amerikában a Mormon Family History Centerben egy kis lapot kell kitölteni az itt  talált adatokkal, a film számával együtt.

Magyarországon, a film részletes leírásával telefonon felkereshetjük a Levéltárat és megrendelhetjük a microfilmet.

Ajánlatos megkérdezni a szükséges iratokat a filmek megszemlélésére (személyi igazolvány, ajánló levél, a kuatás célját igazoló levél stb)

 

Amint megtaláljuk a keresett egyházi  anyakönyvek adatait, feltűnő lehet, hogy a legtöbb microfilm 1895-el bazáróan áll rendelkezésre. Némelyik ki van egészítve 1906 ig. Polgári anyakönyvek melyek ezen túlmenőek, csak halálozásokat és házasságokat adnak bizonyos dátumig.

Ennek oka hogy Magyarország személyes adatok védése szempontjábol megtitlja a születési adatok közzétételét 90 évig, a házassági adatokét 60 évig a halálozásokét 30 évig. Ennél frissebb magyaroszági adatok még a mormonok USA microfilmjein sem állnak a kutató rendelkezésére

 


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Наладка промышленной автоматики

(SilichevAE, 2019.08.01 00:52)

Приветствую.
Оказываем услуги:
наладка промышленной автоматики, ремонт частотных преобразователей, ремонт промышленной электроники, модернизация промышленного оборудования, ремонт силовой электроники, ремонт устройств плавного пуска, автоматизация технологических процессов:
SMC920750-P, 3G3PV-A4015, CIMR MTIII 7.5, VZA20P4BAA-S5030, CIMR-V7TCB0P77, L200-007NFU, VFD300F43A-G, FR-A044-3.7K, EQ5-2020-N1, M800-07200830A, ATV71HC40N4D, CFW700E211T4DBN1C3, CIMRV7CU22P24, CIMR-V7AZ40P20, ATV31C075M2, P3-E520-2.2K, M810-04400150A, IMS20096-V5-C24-F1-E4, M700-03400062A, VFD004E21A, M800-05200250A, CIMR-G7C44P01B, CIMR-G7C20370B, CIMRG7C27P51B, CIMR-V7CC40P47, FR-A740-03610, CIMR-V7TC47P50, ATV61WU40N4C, M800-10402700E, CIMRV7TC20P17, CIMR-F7A40180, ATV58HD12N4ZU, M600-03200066A, CIMR-F7Z27P51, EQ7-4060-C, EQ5-4450-C, N3-405-C, CFW-090038TGZ, CIMRE7Z40221A, ATV212WU75N4, ATV71HD18M3X, VFD370B43A, CIMRG7C20450B, ATV61E5D18N4, FR-V540-22K, CIMR-G7C25P51B, ATS48C48Q, CIMR-J7AC24P00, FR-A740-00570, SJ300-185LFU, SMC931500, CIMRE7Z40112A, CIMRF7Z40551A, FR-S540E-0.4K, ATV71QC16N4, CIMR-V7CC40P27, EMX3-0043B-411, ATV61HD15M3X, ATV312HD15N4, FR-A740-00040, CIMR-F7A40750, ATS48C25Y, CIMR-F7Z47P51, CIMR-F7C25P51, CIMRJ7AZ20P40, CIMR-E7Z20P41A, CIMR-G7A42P21, 3G3PV-A2004, ATS48M10Q, CIMRE7Z20P41A, CIMRE7Z20111A, ATV61EXS5C16N4, CIMR-V7AT23P70, VFD022E21A, ATV61HC31N4D, VZA41P5EAA, VZAB2P2EAA, CIMR-F7Z42P21, ATS01N222QN, M100-02200033A, CIMR VMS 2022, CIMRF7Z41100B, ATV61WD45N4C, E3-9100 003H, ATV71HD30N4383, ATV212WD15N4, ATV61WD55N4U, CIMR-V7CU40P74, VFD007S21A, M400-08201160A, ATV71HD45N4, CFW700E142T2NBN1C3, FR-D720S-070, CIMRV7SC27P50, VZAB2P2BAA-S5030, CFW100016SAPLZ, CIMR-V7CC40P77, 3G3PV-A4007, CIMRJ7ACB0P10, CIMR MTII 5.5, и др.

Prom Electric https://prom-electric.ru/articles/1/1/

Ремонт силовой электроники

(PososhkovVU, 2019.07.31 13:28)

Доброе утро.
Предлагаем услуги:
модернизация промышленного оборудования, ремонт промышленной электроники, ремонт устройств плавного пуска, автоматизация технологических процессов, ремонт частотных преобразователей, наладка промышленной автоматики, ремонт силовой электроники:
CIMR-G7C41100B, GP104001, VZA24P0BAA-S5030, CIMR-F7C47P51, ATV212WD18N4C, VZAB2P2BAA, CIMRF7Z40750B, E1-9011 060H, CIMR-VC4A0018JAA GBR, EI-7011-250H, CIMR M5A 2045, VFD015E21A, ATV61E5D55N4, M300-01100024A, CIMR-J7AC42P20, ATV61HC25N4, M300-06400350A, M700-09202190E, MP1200A4, CIMR-E7Z40P41, ATV61EXS5C22N4, CIMR-F7C20P41, CIMR-F7Z20181, CIMRG7C41100B, CIMR-E7Z40450, ATV61WD18N4, ATV312HU75N4, ATV61ES5C22N4, ATV212WU22N4, M100-02200042A, ATV61WU75N4U, EI-P7012-040H, CIMR-V7CC44P07, FR-A140E-37K, ATV71QC13Y, FR-F520-11K, FR-A840-01800, ATV61EXC5C50Y, SMC921750-P, VFD055V43A, 3G3RV-A4110, CIMRV7AZB2P20B, FR-A740-00040, MP470A5, ATV71HD18N4, ATV71HU22M3, SJ200-015HFU, VG104003, CIMR-F7Z45P51B, CIMRV7SC43P07, VZA4011FAA-S5030, ATV71EXS5C25Y, ATS22D88Q, VFD550F43A-G, CIMR-E7Z40900B, FR-A540L-600K, FR-F720-01870, CV104015, FR-A540L-G132K, ATV312H018M2B, FR-A740-09620, CFW-090045TGZ, ATS01N222RT, ATS48C21YS338, C104040, VZA41P5EAA, M800-03400078A, CIMR-F7Z43000, CIMRF7Z44P01B, VFD 004, FR-A720-00460, ATV71HC20N4D, ATV61HD15N4, ATV61WU30N4, EI-P7002-025H, PA7300-4200-N1, L100-002NFU, M2-0010-311, EQ7-2050-C, ATS22C21S6U, FR-A120E-15K, CIMR-F7C27P51, CIMRE7Z40750B, ATV71EXC5C31N4, EQ7-4060-C, EI-7011-125H, SVX002A1-4A1B1, FR-A044-2.2K, VFD220V43A, CIMR-XCBC40P4, ATS48D38Y, CIMR-G7C44P01B, VFD750F43A, ATV71WD37N4, CIMRE7Z20551A, CIMR-J7AC40P40, CIMR-VCBA0002BAA-1000, FR-E510W-0.2K, M800-05400270A, ATV61EXC5D90N4, и др.

Prom Electric https://prom-electric.ru/articles/1/1/